5.rész
És én még azt hittem nem fognak hátba szúrni...
Ma is boldogan ébredtem,mára már kezdett hűlni a levegő,úgyhogy kicsit melegebben öltöztem.
Elindultam a barátnőimmel a suliba.
-Most komolyan Brígid.Másodjára visz el motorozni,korrepetál fizikából,megkér,hogy segíts neki behozni a lemaradást németből.Megvédett,amikor Irene beszólt neked.De még mindig nem jártok???-nézett rám kérdőn Katrina.
-Jah,szerintem is,tuti bejössz neki.-mondta Rebeca.
-Ha csak barátok vagytok,akkor is biztos,hogy többet érez irántad,és nem úgy tekint rád,mint egy barát.-állapította meg Alicia is.
-Lányok,komolyan mondom,tényleg nincs köztünk semmi.
-Aha-aha.-vigyorogtak.
A suli előtt ácsorogva beszélgettem a barátnőimmel,amikor mindenki a suli felé közeledő Mariora és Irene legjobb barátnőjére,Mónica-ra kapta a tekintetét.
A párocska kézenfogva(!!!!!!!!) jött a diákok társagához.Abban a pillanatban zokogva rohantam be a suliba.A barátnőim utánnam rohantak.Próbáltak vigasztalni,amikor Irene álltmeg előttünk.
-És még én törnék össze,ha Marionak barátnője lenne.Hah! Egy könnycseppet sem ejtettem,te pedig itt zokogsz.Szánalom.
-Menj már innen te ribanc!!!Mindenbe csak beleütöd az orrod,holott semmi közöd hozzá.-kiabált rá Alicia.
-Annyira gyerekesek vagytok,itt vigasztaljátok ezt az érzékeny nyomit!
-Borzasztóan aljas vagy,húzz el a francba!-szólt rá Katrina.
Irene sátáni kacajjal elviharzott,én pedig egyre jobban sírtam.
-Nehogy már magadra vedd,amit ez a liba mond.-vigasztalt Rebeca.
Becsengettek,felmentünk órára,kémiával kezdtünk.
-Akkor most felelünk.Van-e valaki,aki szívesen felelne egy ötösért?
Nem volt jelentkező.
-Hát akkor ahol kinyílik a napló....Brígid!
Nah,de jó.Tanultam az órára,rendesen felkészültem a leckéből,de sajnos annyira szíven ütött Mónica és Mario plusz még Irene is,hogy össze-vissza makogtam.Kaptam egy hármast.Pff.Éljen.
Hazamentem,egész nap kerültem Mario és Mónica tekintetét.
Gyorsan megtanultam,majd leü-ltem a gép elé.Felnéztem face-re,és rögtön szemem elé került a következő az üzenőfalon:
Mario Casas kapcsolatban van.Vele:Mónica González.És még ez is tett egy lapáttal a hangulatomra...Kinyomtam a gépet majd S.O.S hívtam a barátnőimet,hogy jöjjenek át.És még én azt hittem,hogy nem fognak hátba szúrni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése